Archie Moore a kith and kin címmel készült alkotásán hónapokon keresztül dolgozott: a fekete falra kézzel írta fel egyenként azokat a neveket, amelyek Ausztrália történelmét hivatottak ábrázolni. A monumentális családfán 2400 generáció szerepel. A művész üres helyeket is hagyott, és arra kéri a látogatókat, hogy töltsék ki ezeket, folytassák a művet, ezzel is hozzájárulva múlt, jelen és jövő összekapcsolásához. Néhány láncolat itt-ott megszakad: ez jelzi a történelmi töréspontokat, ahol egy-egy családnak szembe kellett néznie az anyanyelv betiltásával, az üldöztetéssel, a kitelepítéssel, a gyerekek elvesztésével és mindazzal, ami az ausztrál őslakosokat sújtotta az elmúlt évszázadokban, sőt, évezredekben. A pavilon közepén egy medence látható, fölötte dokumentumkötegek függenek: rendőrségi nyomozati anyagok, jegyzőkönyvek, halottkémek jelentései, mindegyik egy-egy aboriginal lakos sorsának lenyomata.

A díj odaítélését a zsűri így indokolta: Archie Moore rendszerszintű problémákat képes ábrázolni annyira kézzelfogható módon, hogy mindenki átérzi személyes érintettségét, és az alkotás emlékeztet minket arra a tényre, hogy itt a Földön mindannyian rokonai és sorstársai vagyunk egymásnak.