Tardos János (1953 – 2024)

Reggeli napsütés, Párizs. Az apám. Magas, szélesvállú és csupa vigyor. Rögtön beültünk a legközelebbi tükörfényes kávéházba. Az első két francia kifejezés, amit megjegyzek magamnak: orange pressé, chocolat chaud.

Haynal Ákos: Idegenség

Érdeklődéssel nézi az elsuhanó zöld, kék üvegportálokat, a megállókban várakozó embereket. Vajon ismerős itt? Tud magyarul? Ha nem, milyennek láthatta, azt a graffitit? Csak bámul ki az ablakon és énekel. Úgy hiszem egy ősi dallamot variál elnyújtott, hajlított hangokkal, de halkan. Csak én hallhatom. Fogalmam sincs, hogy milyen nyelven és mit dalol, de nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy valamit a honvágyról. Teljesen máshol jár.