Kerényi Kata

Fisz-moll szonáta

.

adagio sostenuto

.ki sem nyitom a szemem csak résnyire

hogy a szűrt fényben lássam hátad ívét

ma is megadatott így ébredni fel

mozdulatodra készen fél hat sincs még

.

felkelsz fülelek minden perc külön nesz

hallom talpad alatt a konyhakövet

másoknak saját daluk van nekünk ez

jutott hűtőajtó léptek vízcsövek

.

itt vagy itt vagyok talán hogy ezt elhidd

kezem után nyúlsz a tiéd jéghideg

öt negyven még aludj én nem szólok semmit

tizenhárom percig voltam nélküled

.

allegretto

illünk egymáshoz mutatom csak figyelj

.

a lábfejem hossza neked egy tenyér

a bal füled mögött van egy mélyedés

az orrom hegyével éppen összeér

.

szerencsésen akár vagy nyomorultan 

még egy napja együtt gyere közelebb

lassan múltadhoz simítom a múltam

.

illünk egymáshoz mutatom csak figyelj

.

presto agitato

fordulnál sebzett őz a végzet ellen

sorra pattannak a sima érfalak

izmok rezdülnek az utolsó percben

görcsbe feszülve a selymes bőr alatt

ívben hajló nyak a barna szemben

megvillanó pánik aztán nem marad

semmi még egyet mozdulsz kezemben

.

coda

most már tudod te is a kiszámítható

az amitől félek nem az ismeretlen

nem tarthatlak vissza akkor sem ha így jó

akkor sem ha mástól mindent visszavettem

.

kibírhatatlan a csend mégis ha kérlek

se mondd ki téged is és engem is feszít

félálomban hallom hűtőajtó léptek

távolodik elhal és újra közelít