Végre teljes Petőfi lírai műveinek kritikai kiadása

Több, mint fél évszázados munka zárult le

Petőfi Sándor összes költeményei kritikai kiadásának 6. záró kötete az Universitas Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban, pontot téve egy hosszú, több kutatógeneráció részvételével lezajlott folyamat végére. A kötet a Petőfi-életpálya utolsó két évében született verseket, valamit Az apostol című verses elbeszélést tartalmazza gazdag jegyzetanyaggal, amely minden egyes mű esetében részletesen kitér a keletkezés körülményeire, az első megjelenés fogadtatására és a történelmi és irodalmi kapcsolatokra, amelyek nyomán egy átfogó európai körkép rajzolódik ki, messze túlmutatva egyetlen költő munkásságán, még ha az is áll a könyv fókuszában.

A könyv története évtizedekre nyúlik vissza, és meglehetősen kalandos. A sorozat első kötete 1973-ban jelent meg Kiss József és Martinkó András szerkesztésében, a második, amely szintén Kiss József munkája volt, tíz évvel később, de Kiss a harmadik kötet megjelenését már nem érhette meg. Halála előtt a munkát Kerényi Ferencnek adta át, aki a harmadik kötetet szerkesztőként befejezte. A negyedik és ötödik kötet teljes egészében Kerényi Ferenc munkája volt, és a hatodik köteten dolgozott teljes erőbedobással, amikor tragikus körülmények között váratlanul meghalt, így nem fejezhette be a sorozatot, amelyen évtizedekig dolgozott, és amit kétségtelenül élete egyik főművének tartott. 

Kerényi halála után a folyamatban lévő munka anyaga az Irodalomtudományi Intézetbe került. Az MTA Textológiai Bizottságának felkérésére Fried István áttekintette a kéziratot, megállapította, hogy még bőven akad vele munka, hogy kiadható legyen. Fried az előző kötetek létrejötében is fontos szerepet vállalt lektorként, szoros együttműködésben Kerényivel, így a személye garancia volt rá, hogy a hatodik kötet mögötti szemlélet és gondolkodásmód az előzőek folytatása lesz, és nem lesz törés éppen a befejező könyv szerkesztési elveiben. Fried javaslatára lett a hatodik kötet szerkesztője Szilágyi Márton, akinek tíz éves munkája nyomán született meg végül a könyv, és Hermann Róbert szinén lektorként csatlakozott a munkához, hogy szakmai észrevételeivel pontosítsa, teljessé tegye az anyagot. 

Mivel az előző szerkesztő halálával 2008-ban maradt abba a munka, az azóta eltelt időben sok minden változott, ami miatt a már meglévő anyagot is felül kellett vizsgálni és helyenként újragondolni. Azóta új eredmények váltak ismertté, változtak a kutatási eszközök, másképp hozzáférhetők a szükséges források, így egy alapos átdolgozást igényelt mindaz, ami korábban már kész anyagnak tűnt. Mindezek figyelembe vételével talán érthetőbb, miért tartott ilyen sokáig, mire a sorozat záró kötete a boltok polcaira kerülhetett: de ez a garancia arra, hogy egy korszerű és átfogó mű jött létre.

Olyan könyv született, amely amellett, hogy irodalomtörténeti jelentőségű, olvasmányos is, és egy irodalom iránt érdeklődő, de nem tudományos szinten elkötelezett olvasó számára is érdekes, sőt, sok esetben kifejezetten szórakoztató. A közismert „slágerversek” keletkezéstörténete és háttere sok esetben késztethet arra bárkit, hogy újra és újra végigböngésszen olyan műveket, amelyekről eddig azt gondolta, hogy jól ismeri őket, most mégis új rétegeket fedezhet fel bennük. Külön irodalmi csemegének számít a két utolsó mű, amelyekez sokáig Petőfinek tulajdonítottak: hogy valóban ő írta-e őket, azt most nem áruljuk el, a könyvből mindkét mű részletes története kiderül.

Számos fontos magyar szerző életműve vár arra, hogy megszülessen róla egy átfogó kritikai kiadás. Most már eggyel kevesebb, és ez egy igazán elhivatott csapat érdeme, akik évtizedeken át, egymásnak adva a stafétát dolgoztak azon, hogy ma Petőfi költészetét értően olvashassuk.