Szkárosi – Egy avanzsár arcai

„Ebből a városból
akkor sem távozhatsz,
ha a földjére sem lépsz többé.”

Az Egy avanzsár arcai című könyv egy különleges portrékötet. Szkárosi Endre kollégái, barátai, pályatársai idézik fel a költőt, műfordítót, irodalomtörténészt, performert és tanárt. A szövegek – esszék, személyes visszaemlékezések, kritikai írások – és a gazdag vizuális anyag együttese mozaikszerűen, több perspektívából mutatja be Szkárosi életét és alkotói örökségét. A sokféle hang és műfaj nemcsak azt érzékelteti, mennyire szerteágazó volt tevékenysége, hanem azt is, milyen mélyen és sok szállal kötődött a kortárs magyar irodalmi és művészeti közeghez.

Ugyanebben a hangulatban zajlott a könyv bemutatója is a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Mészöly Miklós Egyesület által tartott egész napos Mészöly-műhely záróeseményeként. A Deczki Sarolta által vezetett pódiumbeszélgetés résztvevői: Cséka György, Csorba László, Galántai György, Klaniczay Júlia, Sajó László mind másképpen kapcsolódtak Szkárosihoz, így személyes emlékeik felidézésével egy-egy apró mozaikdarabot illesztettek a teljes portréhoz.

A kötet legnagyobb erénye éppen ez a sokszínűség: a személyes és érzelmes hangú visszaemlékezések mellett megmarad a kritikai reflexió és a dokumentumszerűség is. Így válik egyszerre emberközeli és szakmailag értékes összeállítássá. Nem egy koherens, kronologikus életút-feltárást kapunk, hanem sok apró részletből összeálló képet, az avantgárd eszközeit használó szerkesztési mód ugyanúgy műfaji határokat feszeget, mégis harmonikus végeredményt ad, mint Szkárosi alkotásai.

Az Egy avanzsár arcai alapvetően tisztelgés: szeretetteljes, mégis tárgyilagos. A szövegek, fényképek és dokumentumok együtt olyan energiát közvetítenek, amely Szkárosi személyiségének lényegi része volt. A kötet nem idealizál, nem egyszerűsít, hanem hagyja, hogy az olvasó maga rakja össze a sok arc mögötti alakot. Éppen ezért fontos és értékes: olyan forrás, amely hozzájárul a magyar avantgárd hagyományainak megőrzéséhez és megértéséhez.