A napokban, ahogyan 2014 óta minden évben, kiválasztották azt az irodalmi művet, amelyet senki nem olvashat el a következő 100 évben.  Bár elsőre furcsán hangzik, a koncepció egy nagyszabású művészeti projekt része, amely Future Library néven vált közismertté világszerte. A megálmodója Katie Paterson skót képzőművész-performer, aki Norvégiában talált helyet a kezdeményezésnek. A Future Library pillanatnyilag egy erdőcske Oslo mellett: a fákat azzal a céllal ültették, hogy száz év múlva majd könyvek alapanyagául szolgáljanak. Az 1000 db, magról nevelt norvég lucnak bőven van ideje növekedni, ezalatt pedig a projekt résztvevőinek az a feladata, hogy minden évben kiválasszanak egy könyvet, amelyet még nem publikált senki, és érintetlenül megőrizzék egészen 2114-ig, amikor limitált példányszámban ünnepélyesen kiadják őket. Így a fák az irodalmi művekben élnek tovább. A kezdeményezéshez a szerzők önként csatlakozhatnak ás ajánlhatnak fel kéziratokat, ezekből választ ki évente egyet a kuratórium. A projekt résztvevői között olyan nevek szerepelnek, mint Margaret Atwood, David Mitchell vagy Karl Ove Knausgård. Az idén beválogatott szerző Tommy Orange, a kortárs amerikai őslakos irodalom egyik legjelentősebb képviselője.

A kéziratokat kiadásukig egy speciálisan kialakított, Csendes Szoba (Silent Room) nevű helyiségben tartják Oslo fő nyilvános könyvtárának épületében, Bjørvikában, az oslói operaház mellett. A szoba a legfelső emeleten van, ablakai az erdőre néznek. Itt várják dobozokba zárva a kiválasztott művek, minden évben eggyel több, hogy a fák megnőjenek, és beteljesítsék a nekik szánt küldetést.