Könyvborító emberbőrből

Könyvészeti horror a viktoriánus korból

A suffolki Bury St. Edmunds-i Moyse’s Hall Múzeum különleges könyvet állított ki. A Maria Marten titokzatos meggyilkolásának hiteles története című alkotás nemrég került elő a múzeum egyik könyvespolcáról, és egyediségét a borítója adja: a gerincen és a sarkokon bőrrel megerősített könyv ugyanis nem akármilyen alapanyag felhasználásával készült. A borítót William Corder bőréből készítették, akit Maria Marten 1827-es meggyilkolásásáért ítéltek el és végeztek ki. 

Ez a kötet ráadásul nem is az egyetlen példány, amely ezzel a technikával készült. Az első könyvet 1933-ban állították ki a Moyse’s Hall Múzeumban, és a kurátorok csak a közelmúltban, a múzeum katalógusának átnézése után vették észre, hogy van egy második könyv is, amelyet eddig figyelmen kívül hagytak, ez került most a nyilvánosság elé. 

A Maria Marten-gyilkosság története az azóta eltelt csaknem két évszázad során legendássá vált; színdarab, dal, regény és filmsorozat is készült belőle.  Maria Marten holtesttét a Vörös Pajta nevű helyen fedezték fel eltűnése után nem sokkal, miután a nő mostohaanyja, Ann Marten nyugtalanító álmokról számolt be, amelyekben szerepelt a helyszín. Úgy tartják, hogy a gyilkos Corder és Maria Marten szeretők voltak, és William Corder azzal csábította a lányt Vörös Pajtába, hogy megígérte neki: Ipswichbe fognak szökni, hogy összeházasodjanak. Cordert Londonban letartóztatták, Bury St. Edmundsban állították bíróság elé, és 1828-ban nyilvánosan felakasztották. A kivégzés után holttestét feldarabolták, és a bőrével kötötték be a gyilkosságról szóló jelentést és a tárgyalás történetét feldolgozó leírást. 

Bár ma már különlegesen morbidnak tűnik ez a könyvkötési gyakorlat, a 19. században bevett eljárás volt. Így készültek Holbein Haláltánc című művének egyes példányai, valamint Camille Flammarion csillagász La plurité des mondes habités című könyve is. Ez utóbbi a legenda szerint ráadásul úgy, hogy Flammarion egyik női csodálója a bőrét hagyta örökül a szerzőnek, hogy abba kösse egy könyvét. A kötetre a „reliure en peau humaine, 1880” („emberi bőrkötés, 1880”) bélyegzőt nyomták.

Az így készült könyvek megítélése érthető módon ellentmondásos. Tavaly a Harvard Egyetem el is távolított egy kötetet a gyűjteményéből, amelynek kötése egy azonosítatlan női kórházi ápolt boncolás után felhasznált bőréből készült. A döntést a „a könyv eredetének és későbbi történetének etikailag súlyosnak ítélhető jellege” miatt.