Egy kutatás szerint Magyarország költ a legtöbbet művészetre Európában
Nemrég látott napvilágot az Egyesült Királyságban egy tanulmány The State of Arts címmel. A publikáló kutatócsoport arra igyekszik rávilágítani, hogy saját országuk a közvéleményben kialakított képpel szemben valójában milyen keveset fordít bruttó nemzeti jövedelméből a kultúra ápolására és támogatására. Ennek bizonyítására 26 európai ország adatait dolgozták fel és foglalták össze, az alábbi szempontok alapján:
- Művészeti kezdeményezések és projektek állami finanszírozása
- Egyéni elköteleződés és részvétel
- Művészettel hivatásszerűen foglalkozók száma
- A művészet terjesztése, hozzáférhetőség
- Művészeti oktatás
A kutató azt is hangsúlyozták, hogy ezek a tényezők kölcsönösen hatnak egymásra, azaz egy magas szintű, tudatosan felépített oktatási szisztéma megnöveli a hivatáss művészek számát, és ébren tartja a társadalmi érdeklődést.
Lássuk, mire jutottak! A vizsgálat eredménye szerint 2022-ben a megfigyelt európai országok között arányaiban a legtöbbet Magyarország költötte a GDP-hez viszonyítva kultúrára:
Ez a 2010-es adatokhoz viszonyítva ráadásul folyamatos növekedést mutat:
Ha személyre lebontva nézzük, a lakosokat tekintve kicsit hátrébb csúszunk a listán, de még mindig előkelő helyen vagyunk azt nézve, hogy egy állampolgár mennyit fordít kultúrára egyéni bevételéből:
Ha Ön ezeket a sorokat olvasva kétkedve felhúzza a szemöldökét, mert a mindennapi életében egészen mást tapasztal: igaza van. Mint ahogy a tanulmány íróinak is. Az adatokat, amelyekből dolgoztak, az adott kormányok szolgáltatták és dobták be a közösbe. Ami nem látszik belőlük, azok az arányok. Például az, hogyan oszlanak meg a kultúrára fordított pénzösszegek bizonyos művészeti ágak képviselői között; hogy mennyi megy állami megrendelésre készült köztéri szobrokra, mennyi forrás jut egyes művészeti fesztiválokra, hogyan alakulnak az irodalmi támogatások. Mekkora támogatás jut könnyű- és mennyi komolyzenére. Hogy mennyit költ egy állam műkincsek vásárlására és mennyit új alkotások létrehozására.
Abban a szerzőknek mindenképpen igazuk van, hogy az Egyesült Királyság fordíthatna több pénzt művészetre. Ami pedig az arányokat illeti: ez a kutatási téma még parlagon hever. Megérné időt szánni rá.