Az olvasás szabadsága a demokrácia tükre – a PEN America kiáll a könyvtilalmak ellen

A gondolat szabadságát érzi veszélyben a szervezet, talán nem alaptalanul

Az Egyesült Államokban egyre több könyv kerül tiltólistára iskolákban és könyvtárakban – gyakran épp azok a művek, amelyek a társadalmi sokszínűséget és az empátiát képviselik. A PEN America szerint az olvasás szabadságának korlátozása nem csupán kulturális vita, hanem a demokrácia alapelveit érintő kérdés. A szervezet állásfoglalása arra figyelmeztet: amikor könyveket tiltunk be, valójában a gondolkodás szabadságát korlátozzuk.

Az Egyesült Államokban több iskolai körzetben sorra tiltják be vagy vonják vissza könyvek tucatjait a könyvtári és tanórai kínálatból. Az elmúlt években több mint 22.000 könyvtilalmat mondtak ki az amerikai közoktatásban, ez jóval több, mint a 20. század második felében összesen. Az ezzel kapcsolatos viták már messze túlnyúlnak az oktatáspolitika határain.

A könyvtilalmak többsége látszólag helyi döntés: iskolai tanácsok, szülői csoportok vagy politikai szervezetek kezdeményezik. Az érintett kötetek listái azonban feltűnően hasonlítanak egymásra. A PEN America adatai szerint az esetek jelentős része LMBTQ+ szereplőket, faji kérdéseket, szexualitást vagy politikai vitákat érintő könyveket céloz. A tiltottak között egyaránt szerepelnek klasszikusok és kortárs művek is.

A könyvtilalmak földrajzi eloszlása is sokatmondó: Florida, Texas és Tennessee vezeti a statisztikát, ahol a helyi törvényhozás és iskolai irányelvek kifejezetten ösztönzik az „explicitnek” minősített tartalmak kiszűrését. A The Normalization of Book Banning című, 2025-ös PEN America-jelentés szerint a jelenség már nem elszigetelt, hanem rendszerszintű: „a cenzúra normalizálódik” az amerikai közoktatásban.

A PEN America hivatalos állásfoglalása szerint az olvasás szabadsága nem csupán kulturális, hanem alkotmányos jog. A szervezet szerint „a szabad írás és olvasás a demokrácia egyik alappillére – ezek nélkül sem a gondolat, sem a vélemény nem marad szabad.” A szervezet felhívja a figyelmet, hogy a könyvtilalom nemcsak a könyvek fizikai eltávolítását jelenti. Sokkal kifinomultabb, jogi és adminisztratív eszközökkel működő rendszer jött létre: törvények, iskolai irányelvek, listák, amelyek „nem ajánlott” műveket tartalmaznak. Ezek gyakran elrettentik a tanárokat és könyvtárosokat, akik így öncenzúrát gyakorolnak, nehogy konfliktusba kerüljenek a helyi döntéshozókkal.

A PEN America nem csupán kutat, hanem aktívan kampányol az olvasási szabadság védelmében. Az évente megrendezett Banned Books Week és a Let Freedom Read Day események az amerikai közélet fontos fórumai lettek. A szervezet civil kezdeményezésekkel, oktatási programokkal és jogvédelmi akciókkal próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a könyvtilalom nem pusztán kulturális vita, hanem demokratikus kérdés.

A 2025-ös kongresszusi határozattervezet, amelyet a PEN is támogat, arra kéri az önkormányzatokat és iskolai körzeteket, hogy védjék az olvasási szabadságot és a tanulók jogát a sokszínű irodalomhoz való hozzáféréshez. A szervezet szerint a politikai beavatkozás helyett az oktatás és a kultúra autonómiáját kell erősíteni – mert „a könyv nem ellenség, hanem tükör”.

A vita végső soron arról szól, mit jelent ma a demokrácia a gyakorlatban. Az olvasás szabadsága nem csupán a könyvekről szól, hanem arról, hogy ki dönthet arról, milyen gondolatok létezhetnek nyilvánosan. Aki szabályozza az olvasást, az a gondolkodást szabályozza – figyelmeztet a PEN America.

A demokrácia egyik alapelve, hogy a polgárok szabadon ismerhessenek meg akár kellemetlen, provokatív vagy ellentmondásos nézeteket is. A könyvtilalom ezzel szemben a társadalmi sokféleséget tagadja meg. A PEN álláspontja világos:

„Az olvasás szabadsága nem privilégium, hanem alapjog. Aki megfoszt másokat ettől, az a szabadság egészét korlátozza.”

A könyvek nem csupán történeteket mesélnek el, hanem teret teremtenek a megértésre és az empátiára. A cenzúra ezzel szemben bezár: kizár véleményeket, közösségeket, tapasztalatokat. A PEN America ezért az olvasás szabadságát a demokratikus társadalom egyik legfontosabb védvonalának tekinti.