Átalakul a Nemzeti Kulturális Alap

De hol vannak a pályázatok?

Idén lett 30 éves a Nemzeti Kulturális Alap, amely az utóbbi években egyre korlátozottabban működött: fokozatosan csökkentek a rendelkezésére álló források, így egyre kevesebb állami támogatás jutott ezen a csatornán a hazai kulturális élet szereplőinek. Most az eddigi kollégiumi rendszert átszabják a szervezeten belül, ami a központi kommunikáció szerint innováció, a számokat megnézve viszont a szervezet zsugorodását jelenti. 

7 művészeti főtematikájú állandó kollégium jön létre, a korábbi 10 „művészeti” és 8 „nem művészeti” főtematikájú állandó kollégium helyett, és a korábbi 116 fő helyett összesen 72 fő kurátor vesz majd részt a szakmai munkában. 

Az új kollégiumok a következők:

• Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma (szakterületek: könyvkiadás, szépirodalom)
• Előadó-művészetek Kollégiuma (szakterületek: színházművészet, zeneművészet, táncművészet, könnyűzene)
• Épített Örökség Kollégiuma (szakterületek: építőművészet, örökségvédelem)
• Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma (szakterületek: ismeretterjesztés és környezetkultúra, közművelődés, népművészet)
• Közgyűjtemények Kollégiuma (szakterületek: könyvtár, levéltár, múzeum)
• Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma (szakterület: kulturális fesztiválok)
• Vizuális Művészetek Kollégiuma (szakterületek: filmművészet, fotóművészet, iparművészet, képzőművészet)

A döntéshozók összetétele a következőképpen alakul:  1/3-ukat a szakmai civil/érdekképviseleti szervezetek delegálják, 1/3-ukat az MMA, további 1/3-ukat pedig a szakmai javaslatok alapján Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter jelöli ki.

Hogy az új rendszer milyen gyakorlati változásokat hoz, az egyelőre nem látható, mivel az NKA kollégiumai tavaly ősz óta nem írtak ki pályázatokat.