
Politikai tartalmú Shakespeare-átirat bukkant fel Oxfordban
Politikai tartalmú Shakespeare-átirat bukkant fel Oxfordban
Csak semmi romantika!
Nem igaz: – hű lelkek násza nem ismer
Akadályt! Szerelem a szerelem,
Amely hőfokot más hőfok szerint nyer
Vagy ár-apályt játszik készségesen?
Ó, nem; az örök fárosz maga ő,
Nézi a vihart, s nem ing semmi vészben;
Minden vándor hajók csillaga ő,
Magasságát mérhetik, erejét nem.
A szerelem nem az Idő bolondja,
Bár romlás rabja arc és rózsa-ajk,
Szerelmet nem merít ki hét vagy óra,
Ítéletnapig szilárdan kitart.
Ha tévedek, s én is hűtlen leszek,
Sose írtam s szív sose szeretett.
Így hangzik Szabó Lőrinc fordításában William Shakespeare 116. szonettje. Dr. Leah Veronese azonban most egy olyan átiratot fedezett fel az Oxfordi Egyetemen, amely sokkal inkább politikai állásfoglalás, mint szerelmes költemény.
A kézzel írt szövegváltozatban már az első sor sem egyezik Shakespeare szövegével, és a későbbi sorokban is történtek komolyabb módosítások. A kéziratot Elias Ashmole, az oxfordi Ashmolean Múzeum alapítója papírjai között találták, azaz mindvégig ott volt a kutatók orra előtt, de olyan helyen, ahol eszébe sem jutott senkinek Shakespeare-rel kapcsolatos dokumentumokat keresni. Ashmole idejében Angliában a királyság pártolói és a parlamentarizmus hívei között polgárháború dúlt, és Ashmole a monarchia híveként volt ismert. A szonetthez írt kiegészítései minden bizonnyal a kor politikai hangulatát tükrözik. A kézirat nem jelöli meg szerzőként Shakespeare-t. Így lett a valaha írt egyik leghíresebb szerelmes verséből határozott közéleti véleménynyilvánítás.