Gelléri Andor Endre: Filipovics és a gigász

– A sváb bankárok pénzét fogom elvinni, jogász. Itt van a zsebemben, látod? és hogy hová?
A sikkasztani óhajtó felmutatott néhány száznyi pénzt, és őrületes kacagásban tört ki: – Szánra ülök, s meg sem állok Pétervárig. Mire ítélhetnek engem – förmedt Filipovicsra az óriás szigorral –, ha itt maradok?
A távolba nézett, mintha az utat kémlelné, s hozzátette: – Mert messze van ám Pétervár!

Gelléri Andor Endre: Ukránok kivégzése

Megver az Isten. Egészen biztosan megver, mert ilyeneket gondolok, de hát nem gyűlöletes, hogy éppen az én atyám olyan vérszomjas a fiatalemberek életére. Ha Bilaskó szabó itthon lenne, az zokogna és a gyerekeit magához szorítaná. De az én apám nem szeret engem – fekete erdő az apám, nincsen benne utam.

Gelléri Andor Endre: FARSANG

Valóban: a gondnok, arcát eltakarva a maskarák elől, alig lihegett már.
S a lányok angyalszárnyakat kezdtek törni; két hóhér már a pallosát lengette zúgva. Mindannyian legyezetek megrettenve: izzadt a pokol és a menny a kicsiny szobában; az angyalok szeme fájt, Jézus szédült, a halál lihegett.